Már nem kevés bejelentés, híresztelés és konkrét példák felvonultatása került a világ elé azzal kapcsolatban, hogy miképpen igyekeznek a különböző országok kormányai úgy felvenni a harcot a koronavírus terjedésével, hogy mobilon keresztül figyelik a fertőzöttek mozgását.

Miről is szól ez a nyomkövetés?

Ez a fajta nyomkövetés a telefon háttérprogramjában futó applikációt használja arra, hogy figyelemmel kísérje az embereket, hogy kerültek-e kapcsolatba másokkal, akik meg vannak fertőzve a vírussal.

Az applikáció nemcsak arra szolgál, hogy azokat kövesse, akik már megfertőződtek, hanem akkor is figyelmeztet, hogy ha mégis megtörtént a találkozás egy fertőzöttel. Ilyenkor jelzést küld arról, hogy mi a teendőnk, és figyelmeztet, hogy igyekezzünk izolálni magunkat és tesztelni, amint tudunk.

Persze ennek a programnak a relevanciája nemcsak abban rejlik, ahogyan működik, hanem abban is, hogy mennyi ember használja teljes felelősséggel és abban, hogy a megfelelő programot töltsék le a telefonjaikra.

Az amerikai applikáció

Az Apple és a Google közösen dolgozta ki azt a programot, ami Amerikában követi nyomon a személyes találkozások pillanatait, hogy ezzel tudják monitorozni a vírus esetleges terjedését. A program Bluetooth-on keresztül létesít kapcsolatot a készülékek között, és ezen az összeköttetésen keresztül cserélik ki az anonim azonosítókat, amik mindig változnak.

A figyelmeztetés azonban nem érkezik azonnal, hanem lehet, hogy eltelik néhány nap az értesítésig, mivel a fertőzött személy sem tudhatja elsőre, hogy elkapta a betegséget, és a nyomkövető applikáció is csak periodikusan frissíti magát és tölti be az újonnan pozitívra tesztelt személyek listáját.

Az angliai program

A szigetországban nagyjából ugyanaz az elv, mint a tengerentúlon. Azonban az NHS által kivitelezett fejlesztés viszont annyiban különbözik, hogy az angol lobogó alatt használatban lévő applikáció központosított rendszert használ, ami sokkal inkább sebezhető és támadható.

Ez a központosított rendszer azt jelenti a decentralizálttal szemben, hogy míg az utóbbi a felhasználók telefonjairól gyűjti az információt, addig az első egy központi számítógépen tárol mindent, és onnan veszi vissza.

Mobilos felvigyázás Ausztráliában

A kenguruk földjén az előző kettő országgal ellentétben, ahol még mindig finomítgatnak a programon, már teljes egészében működik az applikáció. Bár még kormányzatilag nem tették kötelezővé mindenkinek a használatát, de evidens, hogy minél többen alkalmazzák, annál hatásosabb lesz.

A CovidSafe névre keresztelt applikáció nevet, telefonszámot, életkort és postai kódot kér a felhasználóktól, akiknek az adatai titkosítva kerülnek a kormány szerverére. Az applikáció úgy működik majd, mint a legtöbb hasonló program. Bluetooth-t használ és automatikusan kapcsolatba lép a másik készülékkel, akivel éppen kontaktusba kerülünk.

Ha valaki megfertőződik a vírussal, és hozzájárult, hogy az applikáción keresztül ez közzé legyen téve, akkor elrejtve a személyazonosságát, a szerver elküldi a többi programot használó személynek, akivel a fertőzött az elmúlt 14 napban kapcsoltba került, hogy izolálja magát és végezzen el tesztet.

Habár Ausztráliában is az angliai, központosított adatbázist használják, a kormány biztosított arról mindenkit, hogy a program nem gyűjt adatokat a tartózkodási helyről, és kizárólag az illetékes egészségügyi hivatalok használják a felhasználókról begyűjtött információkat.

Mindig jó értesülni arról, hogy a technikai fejlődés milyen mértékben zajlik, és hogy az újabbnál újabb fejlesztések napról napra viszik előrébb az emberiséget. Mégis ijesztő szembesülni azzal a ténnyel, hogy mekkora mennyiségben képesek megfigyelni minket, és vajon tudjuk-e, hogy mekkora felelősséggel jár a saját életünk részleteit egy szerverre rábízni?