A legtöbb ember nem tudja, milyen események játszottak közre a ma ismert üvegfólia kialakulásában. Pedig több dolog kellett ahhoz, hogy egy megfizethető áron beszerezhető üvegfólia számtalan embert megvéd a kijelző cseréjétől.
Az alapokat már több száz éve lefektették
Üvegfólia védi a telefonokat, okosórákat, táblagépeket, de az autókban megjelenő egyre nagyobb kijelzők is védelemre szorulnak. Ezek mind modern eszközök, viszont a technológia alapjaira, így például az edzett üveg jelenségére már 1660 körül felfigyeltek. Feljegyzések szerint Pfalzi Rupert cseh királyi herceg ajándékozott olyan üvegcseppeket II. Károly angol királynak, amelyeket később Rupert herceg cseppjeinek, illetőleg bolognai üvegcseppnek is neveztek. Már ekkor rájöttek, hogy a cseppek vastagabb vége komoly terhelést is bír a benne felhalmozódott feszültség miatt, míg amikor a vékonyabbat éri erőhatás, az egész szétrobban.
Az üveg ellenállásában rejlő lehetőségek viszont csak az 1800-as évek második felében váltak nyilvánvalóvá. Ehhez előbb Francois de la Bastie szabadalma kellett a síküvegek edzését illetően, majd Friedrich Siemens úgynevezett „press-tempering” eljárása. Így derült ki, hogy megfelelő módszerekkel az építkezéseken is hasznosítani tudják az edzett üvegeket. Ekkora már tudták, az üveg képes lehet elnyelni az energiát és ellenállni a pontszerű nyomásnak, illetőleg teherbíró elemként szintén hasznosítani lehetett.
Egy laboratóriumi baleset is kellett a fejlődéshez
1903-ban Edouard Benedictus francia vegyész leborította egyik lombikját, aminek az üvege nitrocellulózzal volt bevonva. A szakember meglepve tapasztalhatta, hogy a lombik nem tört szét, csak pókhálósra repedt. Ebből a véletlenből indult el a Triplex laminált üveg története, amit később többek között az autóiparban is tömegesen alkalmaztak. A vegyész két üvegréteg közé ragasztott egy celluloid fóliát, így a belső lamináló réteg egyben tartotta a szilánkokat. A mai üvegfóliáknál ez a felfedezés is hozzájárul ahhoz, hogy amikor a fólia elreped, nem vágja el a felhasználók kezét.
Innen viszont még 60 év kellett ahhoz, hogy létrejöjjön egy technológia, ami jóval később ihletet adott az Apple társalapítójának. Az 1960-as évek elején egy amerikai vállalat, a Corning kutatásai nyomán megalkották a Chemcor névre hallgató üveget. Ezt a kémiailag erősített üveget főképp extrém terhelésre hozták létre, például szélvédőkhöz. És bár az akkori legjobb biztonsági üvegekhez képest ötször erősebb volt azáltal, hogy az üveget forró káliumsó-fürdőbe mártották és ioncserés eljárásnak vetették alá, mégsem lett nagy siker. A gyártása drága volt, az érintős kijelzők még nem voltak tömeggyártásban, autókban pedig mint kiderült, nem nyelt el elegendő energiát, tehát a biztonsági szerepe is megkérdőjeleződött. A Chemcor pedig feledésbe merült volna, de aztán jött egy helyzet Steve Jobs életében, ami sok dolgot megváltoztatott.
Az iPhone megjelenése és Steve Jobs maximalizmusa
Miután úgy érezte, hogy a telefonok piaca gyorsan fejlődik és a zenelejátszós mobilok jelenthetik a jövőt, az iPod alapjain akart Steve Jobs egy ilyen készüléket. Az első próbálkozás viszont a Motorolával közösen nem lett sikeres, így a saját fejlesztésben bízott, végül innovatív megközelítéssel létrejött a piacot teljesen megváltoztató érintőképernyős okostelefon, az iPhone. Az ikonikus 2007-es bemutatón viszont Jobsnál még egy prototípus volt. A legenda szerint a lobbanékony természetéről ismert üzletember dühösen rontott be az Apple szakembereihez azt követően, hogy a tesztmodell később tele volt karcokkal.
Kijelentette, nem hajlandó olyan telefont eladni, ami megkarcolódik, így üveg kijelzőt akar. Mégpedig rövid időn belül, ezért Jobs felkereste a Corning cég vezérigazgatóját. Wendell Weeks végül elmesélte neki a Chemcor történetét, mivel a piacon a 2000-es években sem volt még olyan vékony, de erős üveg, ami ennyire bírja a strapát. Ám a cég is nehezen vette rá magát ennek újbóli fejlesztéseire, ám miután megegyeztek, a Corning beleállt a dologba. Így jött létre a Gorilla Glass, egy vékony, mégis erős kijelző, ami sokkal erősebb volt a keményített polikarbonátnál.
Az olcsón megvehető és feláldozható réteg
Az üveg kijelzőnek azonban a hátrányai is megvoltak. Ha sérült, a cseréje nehezebbnek és drágábbnak bizonyult, ez a probléma pedig egy másodlagos piacot teremtett. Ennek apropóján jelentek meg a ma ismert üvegfóliák, amiből a SmartDiszkont áruházában is rengeteg változat elérhető. Ezek költséghatékony megoldást jelentenek, valamint egy másodlagos védelmet, ám az igazán jó darabok megjelenésére 2012-ig várni kellett. A Spigen ekkor mutatta be a Glas.t nevű termékét, ami jóval elérhetőbb volt és egyfajta házi megoldást jelentett.
Innentől pedig elég erősen beindult a piac, miközben a telefonok változására az üvegfóliáknak és gyártóiknak is folyamatosan reagálni kellett. Eljött később a 2.5D technológia a szélek finomított lecsiszolásával, ami a lekerekített kijelzőhöz való igazodás miatt volt fontos, de pár év múltán a hidrogél, a folyékony optikai ragasztó, majd a hajlítható telefonok korával az Ultra Thin Glass is megjelent. Időközben az Apple sem maradt adós az efféle innovációkkal, hiszen bemutatkozott a Ceramic Shield, mára pedig egyre inkább terjednek a fenntartható forrásból származó üvegfóliák is, hogy csak néhányat említsünk. Ha pedig a felhasználók szeretnék minél nagyobb biztonságban tudni készüléküket, ajánljuk a SmartDiszkont üvegfóliákat is tartalmazó kínálatát.
